Idén századik évfordulóját ünnepli a Varsói Ismeretlen Katona Síremléke – a nemzeti emlékmű, amely mindazoknak állít örök emléket, akik életüket adták Lengyelország védelmében, s akiknek neve örökre ismeretlen maradt. Bár a legtöbb lengyel ember jól ismeri e hősies áldozat szimbólumát, maga a hely számos kevésbé ismert történetet is őriz. Íme néhány közülük.

1925 november 2-án, az Ismeretlen Katona temetési szentmiséjén, a varsói Szent János-székesegyházban Antoni Szlagowski atya, későbbi segédpüspök így szólt híres prédikációjában: „Ki vagy te? Nem tudom. Hol van az otthonod? Nem tudom. Kik a szüleid? Nem tudom – és nem is akarom tudni, míg el nem jön az ítélet napja. Nagyságod éppen abban rejlik, hogy ismeretlen vagy.”

A mise után a koporsót ünnepélyes menetben vitték át a Sas térre (Plac Saski). A tömeg néma csendben tisztelgett, majd díszlövések és koszorúzások következtek. Lengyelország elnöke, Stanisław Wojciechowski ekkor gyújtotta meg az öröklángot – a lángot, amely azóta is folyamatosan ég.

A lembergi fiatal hős rejtélye

Tényleg semmit sem tudunk az Ismeretlen Katonáról? Valójában annyit igen: ő Lemberg védelmezője volt, aki 1918-ban Lengyelország függetlenségéért harcolt. A síremlék belsejében egyszerű felirat olvasható: „1925. november 2-án ebben a helyben helyezték örök nyugalomra egy ismeretlen lengyel katona maradványait, akit a lembergi csatamezőről hoztak, sorsolás útján kiválasztva.” A választás a Hadügyminisztériumban történt, ahol 15 csatatér közül sorsolták ki a lembergit.
A döntést Jadwiga Zarugiewiczowa hozta meg, akinek fia, Konstanty, az 1920-as lengyel–bolsevik háborúban esett el, és holttestét soha nem találták meg. A Lembergi Sasfiókok temetőjében három ismeretlen katona koporsója közül választott egyet. A kiválasztott katona nem viselt rangjelzést, de sapkáján a lengyel sas mutatta, hogy önkéntes volt. Fej- és lábsérülései halálosnak bizonyultak, életkorát tizennégy évre becsülték.

A koporsó 1925. november 1-jén indult el vonattal Lembergből Varsóba. Az útvonal mentén százak gyűltek össze, hogy tiszteletüket tegyék. Másnap, halottak napján érkezett meg a fővárosba.

Egy ismeretlen kezdeményező, egy ismert hely

Az Ismeretlen Katona Síremlékének gondolata már 1919-ben felmerült, nem sokkal Lengyelország függetlenségének visszaszerzése után. A kezdeményezés azonban csak azután kapott lendületet, hogy 1920-ban Párizsban felavatták a világ első ilyen emlékművét.

A mostani helyszín – a Piłsudski tér, korábban Sas tér – akkoriban nem számított egyértelmű választásnak. Hosszú viták zajlottak arról, hol kellene felállítani a síremléket. 1924-ben azonban egy váratlan gesztus döntötte el a kérdést: valaki a Józef Poniatowski herceg emlékműve mögé, a Szász-palota árkádjai elé egy kőlapot helyezett el a felirattal: „Itt nyugszik egy ismeretlen katona, aki a hazáért esett el”, és virágokat tett rá.

Ez a névtelen gesztus kijelölte a jövőbeli sír helyét, és hamarosan széles körű támogatást nyert. Władysław Sikorski tábornok lett a szervezőbizottság elnöke, a síremléket pedig Stanisław Ostrowski szobrász tervezte. Később derült ki, hogy az ötlet a Lengyel Egyesületek Szövetségétől származott, amelyet Adam Zamoyski gróf vezetett.

A Varsói Felkelés túlélője

A második világháború alatt a síremlék drámai sorsra jutott. A német megszállók tisztában voltak a hely szimbolikus jelentőségével, ezért a Szász-palotát a Varsói Felkelés kitörése után felrobbantották. Csupán a háromívű árkádsor egy kis része maradt meg – ez képezi ma az emlékmű központi részét.

A megszállás és a felkelés idején a síremlék a remény és az ellenállás szimbólumává vált. A szemtanúk visszaemlékezései szerint a varsói lakosok és az ellenállási mozgalom tagjai, a súlyos megtorlások veszélye ellenére, titokban továbbra is gondozták és őrizték a helyet.

Hogyan nézett ki a sír a háború előtt? A „Közös hely, közös emlékezet: 100 év az Ismeretlen Katona Síremlékéből Varsóban” című szabadtéri kiállítás, amelyet a Piłsudski téren rendeztek meg, bemutatja a sír eredeti formáját és azokat az érzelmeket, amelyek 1925-ben kísérték létrejöttét.

Azok emléke, akik Lengyelországért estek el

A síremlék szimbolikus nyughelye mindazoknak, akik Lengyelország védelmében haltak meg, különösen azoknak, akiknek sírja elveszett vagy ismeretlen. 1925-ben tizennégy, nemzeti emlékhelyként számontartott helyről gyűjtöttek földet, és urnákban helyezték el a sírban. Az első urnák földet tartalmaztak Lemberg (1918–1919), az 1920-as lengyel–bolsevik háború, valamint az első világháború csatamezőiről, köztük Verdunből és Sochaczewből.

A történelem újabb tragédiákat írt hozzá: később további urnákat helyeztek el, amelyekben a 1939. szeptemberi hadjárat (Wizna, Bzura, Westerplatte), a második világháború külföldi harcainak (Monte Cassino, Tobruk, Narvik), a Varsói Felkelés helyszíneinek, a Katyni tömegsírok, valamint a megsemmisítő táborok (Majdanek, Auschwitz-Birkenau) földje található.
Minden urnát felirattal láttak el, és ünnepélyes ceremóniák keretében helyezték el őket az állami vezetők, katonai képviselők és az elesettek családjainak jelenlétében.

Az emlékezés lángja – az Ismeretlen Katona Síremlékének 100. évfordulóján

A Tomb of the Unknown Soldier – a lengyel nemzeti emlékezet egyik legfontosabb jelképe – 2025. november 2-án ünnepli századik évfordulóját. Az alkalomból állami ünnepségeket tartanak, amelyeken részt vesznek a Lengyel Köztársaság legmagasabb rangú vezetői, a hadsereg, az egyház és külföldi delegációk képviselői.

Az eseményhez kapcsolódik az „Az Emlékezés Lángja” elnevezésű program is, amely a helyi, gyakran névtelen hősök előtt tiszteleg – azok előtt, akik Lengyelországban és külföldön nyugszanak. A program 2025. november 30-ig tart, részletei a Lengyel Történeti Múzeum és a Kultúra és Nemzeti Örökség Minisztériuma honlapján olvashatók.

Amata J. Nowaszewska CSFN / Family News Service

Family News Service